Az Előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása minden olyan esetben szükséges, amikor a tervezett beruházás a 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet:

  • 3. számú mellékletében szerepel,
  • a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel
  • a 2. § ab) és ac) bekezdésében foglalt jellegű, vagy mértékű módosítással jár üzemelő létesítmény esetében (25%-os szabály)
  • 3. mellékletében meghatározott küszöbértékek túllépésével jár üzemelő létesítmény bővítése esetében

Abban az esetben, ha a tervezett létesítmény az 1. mellékletben meghatározott határértékeket meghaladja, illetve amennyiben csak a 3. mellékletben szerepel, de várhatóan a környezetre gyakorolt hatások jelentősek, az előzetes vizsgálat kihagyása nélkül környezeti hatásvizsgálati eljárás indítható el, melynek eredményeként környezetvédelmi engedély kerül kiadásra.

Módosulás:

2020.01.01-vel módosult a területfoglalás fogalma, illetve a határérték (2 ha a korábbi 3 ha helyett) a rendeletben. A korábbi gyakorlattól eltérően már nem a beruházásra kijelölt ingatlan mérete vizsgálandó. Az új fogalommeghatározás (a tevékenység megvalósításához vagy a létesítmény elhelyezéséhez ténylegesen igénybe vett terület) a hatóságoknál eddigi tapasztalat szerint eltérő értelmezéseket kapott az alábbiak szerint:

  1. A ténylegesen az épület által igénybe vett terület
  2. A beépített és a burkolt területek összessége
  3. A szabályozási terv szerinti zöld területek arányával csökkentett terület (amennyiben az a valóságban felhasználásra kerül)
  4. A beépített és a burkolt területek összessége kiegészítve az utólagos zöld felület kialakítással, felvonulási útvonalakkal.

A fenti megfogalmazásból látható, hogy a hatósági értelmezést érdemes már a kezdeti fázisban tisztázni, hiszen az első és az utolsó értelmezés között jelentős eltérés is lehet. Saját véleményem, hogy a 2. és 3. értelmezés közel azonos, eltéréseket csak a szabályozási terv szempontjából eltérő értelmezéssel rendelkező létesítmények, mint a szikkasztó vagy tározó tavak, zöld tetők okoznak.

Az előzetes vizsgálati eljárás célja a létesítmény várható környezetre gyakorolt hatásainak értékelése, illetve annak megállapítása, hogy a várható környezeti hatások jelentősek-e. Amennyiben a várható környezeti hatások nem jelentősek, a létesítmény engedélyeztetése a következő engedély (építési, vízjogi, stb.) beszerzésével folytatódhat. Ezzel szemben, ha az illetékes környezetvédelmi hatóság a várható hatásokat jelentősnek minősíti, akkor az engedélyeztetés következő lépése a környezeti hatásvizsgálati eljárás, mely környezetvédelmi engedéllyel zárul.

Az előzetes vizsgálat tartalmát a jogszabály 4. melléklete, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálati szempontjait az 5. melléklet határozza meg. Az eljárási idő 45-60 nap, a szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, melyet a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. melléklet 35. pontja határoz meg.

Az előzetes vizsgálat kapcsán az alábbiakat javaslom megfontolni:

  • Mivel a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságok az alapján tudják eldönteni a hatások mértékét, ami a dokumentumban szerepel, így célszerű minél részletesebben, pontosabban bemutatni a várható hatásokat.
  • Bővítés esetén a meglévő és a tervezett létesítmény hatásait együttesen szükséges vizsgálni
  • Több ütemes fejlesztés esetén célszerű minden ütemre, a teljes kapacitásra, illetve a legrosszabb esetre végrehajtani a számításokat. Ezzel megelőzhetjük egy következő előzetes vizsgálat elrendelését.
  • Javaslom tisztázni a nem technológia specifikus határértékeknek (314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet 3. melléklet 128-as pont) történő megfelelést is, mivel sok esetben csak a területfoglalás mértéke (2 ha felett) az egyetlen oka az előzetes vizsgálatnak.
  • Az eljárásra 60 napos határidő van, mely alatt a hatóságnak döntést kell hoznia. Ebből adódóan ha a döntéshez szükséges információk hiányoznak, a hatóság dönthet úgy, az eljárást eredmény nélkül felfüggeszti. Ezért célszerű a kötelező a tartalmi elemek teljesítésére törekedni
  • Ha a várható hatás jelentős (pl. vízbázis védőterületen tervezett a létesítmény, vagy már jelenleg is zajprobléma van, stb.) akkor érdemes arra készülni, hogy környezeti hatásvizsgálat kerül előírásra, (a projekt ütemezését ez befolyásolja), vagy dönthetünk úgy, hogy az előzetes vizsgálat kihagyásával környezeti hatásvizsgálattal kezdünk.
  • Ez utóbbi esetben azonban részletesebb adatok szükségesek a projekt kapcsán, illetve a hatóság előírhat olyan plusz vizsgálatokat, számításokat, mely egy előzetes vizsgálat szintjén nem merülne fel (Ezek, amennyiben szükségesek, az előzetes vizsgálati határozatban szoktak előírásra kerülni a környezeti hatásvizsgálat részeként).
  • A plusz vizsgálatok előre nem tervezhető plusz költségeket generálhatnak, így amennyiben az előzetes vizsgálat kihagyása a projekt ütemezése miatt válik szükségessé, javaslom a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságot előzetesen megkeresni a tervezett projekt kapcsán.